Nyirokrendszer

A nyirokrendszer működése

A nyirokkeringés kiegészíti a vénás keringést a szövetközötti folyadék elszállításában.

A nyirokérrendszer nyirokerekből és nyirokcsomókból áll. A kis nyirokerek vakon kezdődnek a szövetekben, majd a nyirokfolyadék a gyűjtőerekből. A felületes nyirokerek a felső végtagokból a 2 hónalji, míg az alsó testfélből a 2 lágyékhajlati nyirokcsomó régióhoz szállítják a folyadékot, ahonnan a mély nyirokrendszerbe jut és a nagy nyiroktörzsekbe áramlik.

A jobb testfél felső negyedéből a jobb nyirokvezeték, a test másik háromnegyed részéből pedig a mellvezeték gyűjti össze a termelődött nyirkot. A mellvezetékben gyűlik össze a nyirok az alsó végtagokból, a hasüreg falából, a nemi szervekből és a hasüreg szerveiből, a fej bal feléből, a nyakból, a mellkasból, a bal felső végtagból, valamint a bordák alatti területekről.  Innen jut a szív felé menő nagy vénákba.

A jobb és bal testfél nyirokelvezetése teljesen elkülönül, közöttük csak kisebb felületes nyirokcsatornák teremthetik meg az összeköttetést.

A nyirokrendszer feladata, hogy a szövetektől a nyirokérrendszerben a nyirokfolyadékot, azaz a víz 40 %-át, a fehérjéket és egyéb anyagokat a szövetek felől a véráramba juttatja. Egy nap alatt kb. 2-4 l nyirok termelődhet. A salakanyagok a vér útján végül a májba és a vesékbe jutnak, ahol átalakulnak és  kiválasztódnak. Majd a húgyutakon és a beleken keresztül kiürülnek a szervezetből. A nyirokrendszer feladata a bélből visszaszívódott zsírok elszállítása is.